Egyiptom Sínai-félsziget, Sharm EL-Sheikh, Dahab és Taba
A Sínai-félsziget főbb települései az izraeli határtól dél felé az Aqabai-öböl partján: Taba, Nuweiba, Dahab és Sharm El-Sheikh.A Sínai-félszigeten több Arab-izraeli háború is dúlt a II. világháborút követően.
1956-ban a Szuezi válság.
A szuezi válság a Szuezi-csatorna államosítása miatt kitört nemzetközi konfliktus és Egyiptom ellen folytatott közös izraeli-brit-francia háború volt 1956. október 29. és november 7. között. E háborút 2. arab-izraeli háborúként is emlegetik.1967-es 6 napos háború.
1967. jún. 5- 10. között zajlott. Egyiptom, Szíria, Jordánia és Irak vívott Izrael ellen. Izrael győzelme a háborúban lényeges változást eredményezett a Közel-Keleten. A Sínai- félsziget, a gázai övezet, Jeruzsálem egy része, a Golán- fennsík és Ciszjordánia megszállásával kedvező feltételeket teremtett a további területei terjeszkedéséhez.Egyiptom és Izrael között hadiállapot állt fenn Izrael állam 1948-as megalakulása óta. Camp David közvetlen előzménye azonban az Izrael elsöprő győzelmével végződő 1967-es, úgynevezett hatnapos háború volt, amelyben Izrael elfoglalta a korábban Egyiptomhoz tartozó, Afrikát Ázsiával összekötő 23 500 négyzetmérföld kiterjedésű Sínai-félszigetet, illetve a Gázai övezetet, Szíriától a Golán-fennsíkot és Jordániától Kelet-Jeruzsálemet és Ciszjordániát. 1978. szeptember 17-én a Feh ér Házban Anvar Szadat egyiptomi elnök és az izraeli miniszterelnök, Menahem Begin aláírta a Camp David-i egyezményt.
Az 1967-es 6 napos háború után a félszigetet több zónára osztották fel, jelenleg fegyvermentes övezet.
Röviden a Camp Davide egyezményről:
Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael fölényesen legyőzte az egyiptomi, szír és jordániai haderőket. Elfoglalta Egyiptomtól a Sínai-félszigetet és a Gázai övezetet, a Golán-fennsíkot Szíriától, Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet Jordániától. A vereség nagy csapást mért Nasszer egyiptomi elnök népszerűségére mind otthon, mind külföldön. Felajánlotta lemondását is, de ez végül a mellette kiálló tömegtüntetéseknek köszönhetően nem következett be.Nasszer 1970-ben bekövetkezett halála után Anvar Szadat korábbi alelnököt választották Egyiptom elnökévé, aki 1973-ban elindította a Jom Kippur-háborút Izrael ellen. A háború döntetlennel zárult. Szadat szempontjából a háború inkább sikernek mint döntetlennek volt mondható, mivel Izraelt béketárgyalásokra késztette. Szadat 1977 novemberében váratlanul Jeruzsálembe látogatott, majd Jimmy Carter amerikai elnök meghívására Menachim Begin izraeli kormányfővel Camp David-ben béketárgyalást kezdett. Ezek eredményeként megszületett a történelmi jelentőségű Camp David-i egyezmény, melyet Egyiptom és Izrael 1978. szeptember 17-én írt alá, majd fél évvel később a békeszerződés, melynek értelmében 1982 májusában a Sínai-félsziget újra egyiptomi kormányzás alá került.
MFO a Sínai-félszigeten
1982. április 25-én a szerződésben foglaltaknak megfelelően Izrael befejezte csapatai kivonását a Sínai-félsziget területéről, amely így visszakerült Egyiptomhoz. Ugyanezen a napon a Többnemzetiségű Erők és Megfigyelők (MFO) szervezete megkezdte működését, a békeszerződés biztonsági intézkedései végrehajtásának megfigyelését.A megállapodásban a Sínai-félszigetet 4 zónára osztották fel és meghatározták, illetve maximálták a zónákban tartózkodó a katonai személyek és tárolt harci felszerelések számát, technikai szintjét.
Az immár 25. éve működő MFO szervezetébe jelenleg 11 ország biztosít fegyveres békefenntartó alegységeket: az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Fidzsi-szigetek, Franciaország, Kanada, Kolumbia, Magyarország. Norvégia, Olaszország, Uruguay és Új-Zéland.
A magyar kormány a nemzetközi szervezet felkérését elfogadva, 1995. május 25-én döntést hozott arról, hogy egy 41 fős, vegyes összetételű (HM és BM), katonai- rendészeti feladatokat ellátó kontingenssel (FMPU) 1995. szeptember 1-től részt vesz az MFO misszióban.
A magyar kontingens tevékenységének köre kivonatosan a következő területekre terjed ki:
- MFO alkalmazottat és/vagy M FO tulajdont érintő katonai-rendészeti eljáráskörbe utalt ügyek kivizsgálása;
- rendkívüli események, gépjármű káresemények és balesetek kivizsgálása;
- forgalomirányítói és az MFO-t érintő közúti rendőri feladatok ellátása;
- konvojkísérés, buszkísérés;
- nemzetközi fegyver- és lőszerszállítmányok, különleges technikai berendezések szállításának fegyveres biztosítása;
- közlekedés- és közbiztonsági preventív célú járőrözés;
- rotáló kontingensek poggyászainak ellenőrzése, veszélyes tárgyak kiszűrése, MFO tulajdonvédelem;
- nemzetközi összekötői feladatok ellátása;
- részvétel a nemzetközi orvos csoport munkájában.
A 37 fős rendész állomány kétharmadát, (közte a kontingensparancsnoki teendőket) a Magyar Honvédség, 15 főt pedig – főleg a speciális, nyomozói-vizsgálói szakértelmet igényelő beosztásokat – az IRM biztosítja.